A legmegfelelőbb fűtési rendszer kiépítéséhez mindenféleképpen fontos a minél több információ megismerése a témában. Ezért is hoztunk egy rövid kis összehasonlítást, amely segíthet az Ön számára a legtökéletesebb megoldást megtalalálni.
Klímás és Hőszivattyús fűtés
Kezdjük az elejéről, egy most épülő új ház esetében már nem kérdéses, hogy levegő – víz hőszivattyúra érdemes kiépíteni a fűtést.
Hiszen akkor a fűtési rendszer egy nagyon egyszerű és jól, hatékonyan működő egység lesz. Kis túlzással leteszünk egy dobozt a ház mellé, amit összekötünk a házban a vizes rendszerrel és már indulhat is a fűtés.
Amennyiben napelemet is telepíthetünk a tetőre mellé, úgy a saját szükségletünket akár megtermelhetjük. A H tarifával pedig kedvezményesen üzemeltethetjük a hőszivattyúnkat.
Meglévő fűtési rendszer cseréjénél vagy bővítésénél már nem ennyire egyszerű rábólintani a hőszivattyúra, ugyanis a hőszivattyú egy alacsony melegvizes rendszer és így a radiátoros fűtésre nem optimális a használata. Amíg a hőszivattyú 30 fok előremenő víz esetén dolgozik igazán hatékonyan, addig a radiátorokhoz 60-70 fokos víz szükséges, különben a radiátor felület nagyságát extrém módon növelni kellene, hogy elegendő legyen a hőleadó felület. Tehát a hőszivattyú mellé a padló és falfűtés, mennyezetfűtés a megfelelő hőleadó a nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva is. A 80-90 es években épült házakban viszont sajnos a legjellemzőbb a radiátoros fűtés, ennek a komplett cseréje, vagy akár utólagos padlófűtés kialakítása már nagyon magas költségekkel járna. Ezen a helyzeten tudnak segíteni a modern, hőszivattyús rendszerű KLÍMÁK, amelyek pontosan úgy működnek, mint egy mini hőszivattyú, csak éppen víz helyett a lakás levegőjét fogják fűteni és kellemes pluszként, nyáron hűteni is!
A klímákra is igényelhető a H tarifa, illetve ha rendelkezik napelemes rendszerrel, az általa megtermelt áramot fordíthatjuk vele télen a ház fűtésére,nyáron pedig hűtésére, így tökéletes alternatívája egy nagy hőszivattyúnak és nem kell a meglévő rendszert sem cserélni. Amíg a hőszivattyú nem feltétlenül alkalmas a lakás hűtésére- mert akár egy padlófűtésre nem lehet a hideg vizet rákötni nyáron, nem komfortos- legfeljebb mennyezet és falfűtésre, addig a klímával fűtés nagyon egyszerűen átváltható hűtésre is, minden kiegészítő nélkül. Tehát abban az esetben, amikor radiátoros fűtést szeretnénk átalakítani érdemes a klímával bővítenünk rendszert, akár a meglévő fűtés meghagyásával.
Abban az esetben, ha a kémény elöregedett, vagy nem bélelt és nem is bélelhető, akkor is van megoldás. Akár több milliós költsége lehet egy ilyen kéményfelújításnak, főleg egy sokemeletes régi bérház esetében. Ilyenkor a klímával való fűtés a legkézenfekvőbb alternatíva, mivel ritka, hogy a hőszivattyú telepítésnek megfelelőek legyenek a feltételek a lakásban és elég hely sincsen a hőszivattyú kiépítésének.
Konvektor
A konvektor az 1980-90 es évek találmánya, amikor a gázolajos, kályhás fűtéseket kellett az akkor újdonságként érkező földgázos rendszerrel kiváltani. A kész lakásokban a legegyszerűbb megoldás a könnyen telepíthető konvektorok kiépítése volt, ami az akkor még alacsony gázárak mellett nem okozott jelentős költséget a 60%-os hatásfokával sem. Jelenleg egy ilyen rossz hatásfokú és gázpazarló berendezés már luxusnak számítanak és a lakásfelújítások alkalmával egyre többet cserélünk le, modern, hűtő- fűtő klíma berendezésekre.
Kandalló, vízteres kandallók
A 2000-es évek elején nagy sikernek örvendtek a piacon a kandallók, vízteres kandallók, mint alternatív fűtési megoldás a gáz mellett. Közben a piac átárazta a kandallók gazdaságosságát, mivel a tüzifa háromszorosára drágult ebben az időszakban és a 70-80% os hatásfokú kandalló a napi használatban nem versenyképes sem a gáz, sem pedig az elektromos, hőszivattyús rendszerekkel sem. A kandallós fűtés bár a hangulatfokozó jellegéből adódóan tud nagyon jó lenni, nagyon fontos tudni, hogy egy kandaló folyamatos használata egyéb feladatokkal is jár. Hiszen a kandallót folyamatosan pakolni kell fával, amit készletezni, szárítani kell minden évben, utána pedig hamuzni, illetve esetlegesen füst szag is keletkezhet a lakásban. Így az idilli megjelenés, és a romantikus hangulat fokozó jellemzőjétől eltekintve hatékonyságát nézve nem biztos, hogy a legjobb választás.
Elektromos padlófűtés
Az elektromos padlófűtés pozitívuma, hogy könnyen lerakható és a lábnál a meleg érzet sokkal kellemesebb, mint az általános fűtés komfortja. A lerakása gazdaságos, viszont üzemeltetésben magas energiafogyasztásra kell számítani, tehát csak akkor lehet szempont az üzemeltetése amikor a felújítási keretbe nem fér bele egy gazdaságos fűtés, de a meglévőt fel kell számolni valamiért: kémény, konvektorok, régi cirkó, stb.
Pellet kazán
A paletta kazán fűtési rendszer hasonlóan kompromisszumokkal terhelt, mint a fás kandalló, bár annál talán egy kicsit kényelmesebb.
A bekerülési költsége magas, illetve ami nagyobb probléma az a fapellet beszerzése és az egyenletes minőség biztosítása. Ugyanis pelletből nincsen elég választék a piacon. A mezőgazdasági pelletek a magas szilicium karbid tartalmuk miatt nem alkalmasak a fűtésre, elkoszolják az égőfejet. A tiszta, hántolt fapellet pedig annyira dinamikusan megdrágult és olyan szűk volt a piacon elérhető készlet, hogy sajnos a hazai felhasználás zsákutcája lett. Az alapelv az volt, hogy a gázvezeték nélküli részeken épült házakban is legyen megfelelő fűtés, de a hőszivattyú kiszorította a piacról nagyon rövid idő alatt.
Kérje ingyenes felmérésünket, és mi megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást az Önnek!
