A helyszíni felmérés során az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mekkora legyen a klímaberendezés teljesítménye, ami majd hűteni és fűteni fogja a lakást. Ebben a cikkünkben szeretnénk pár támpontot adni a helyes méretezésre.
Az egyik legfontosabb információ a témában, hogy a hűtési kilowatt teljesítmény nem azonos a fogyasztási szükséglettel, tehát egy 2.5kW-os hűtési osztályba tartozó klíma nem 2,5kW-t áramot vesz fel, hanem csak 6-800 wattot, ami egy porszívó áramfogyasztásának kevesebb mint harmada.
A klíma kilowattja egy hideg levegő szállítási érték, ami azt mutatja meg mennyi a klíma hűtési teljesítménye, nem pedig az áramfogyasztását jelzi.
A mai modern gépek folyamatosan figyelik a szoba hőmérsékletét és egy nagyon széles tartományban, rendkívül takarékosan hűtik a lakást. Tehát egy általánosan szerelt (2,5kW-os méret osztály) klíma akár 0.6kW-tól egészen 3kW-ig fokozatmentesen képes hűteni, ami gyakorlatilag a 10 négyzetméteres kisszobától egy kisebb nappalira is elegendő. A 3,5kW-os osztály már nagyobb tartományban dolgozik, akár 4 kilowattnyi hűtőteljesítményre is képes, nappalik, nagyobb terek hűtésére is használhatjuk.
Általában a két leggyakoribb méret a 2,5-3,5 kW-os klíma teljesen ugyanaz a berendezés, csak az adagolószelep és az elektronika, ami eltérő, ezért lehet nagyobb a végkapacitása a 3,6kW-osnak.
Érdemes tudni, hogy a két eltérő méretű klíma ugyanazok a körülmények között pontosan ugyanannyi áramot vesz fel, mivel a szabályzás miatt a nagyobb klíma is ugyanazt a teljesítményt fogja leadni, tehát nem fogyaszt majd több áramot.
A két általánosan használt méret után következnek az 5-6kW-os klímák, amiket már a nagyobb és egybefüggő terek hűtésére használhatóak. Itt jóval nagyobb a kültéri és a beltéri egység is, jóval méretesebbek a hőleadó felületek. Nagyobb terekben egy kis klíma csak erőlködik, „nem éri utol magát”, azokban az esetekben kell a nagyobb berendezés a komolyabb hűtési teljesítménnyel.
A klíma működése és hatékonysága pont olyan, mint egy radiátoros fűtés: amelyik szobában van hűtőegység ott hideg lesz, de egy szobával arrébb már nem. Az ajtón keresztül nem csak a meleg nem közlekedik, de a hideg levegő sem keveredik át! Tehát ha nagyobb lakás, több a szoba, több klímára is szükség lehet a teljes lakás klimatizálásához.
Ezekre a tényezőkre kell figyelni méretezéskor:
- az épület benapozottsága
- ablakfelületek mérete és tájolása
- határoló falak elhelyezkedése és benapozottsága
- a mennyezet felől érkező várható hőterhelés (lapostető, tetőtér)
- az ott lakók vagy dolgozók létszáma
- mennyire nyitottak a terek
- elektromos eszközök, számítógépek, konyhai berendezések hőkibocsátása
- mekkora az alapterület, amit hűteni szeretnénk
- milyen hőmérséklet különbséget szeretnénk elérni
- várható árnyékolás nyáron, redőny, árnyékoló, fák, bokrok
- környék jellege (kertvárosi rész vagy pedig belvárosi környezet, kőfalakra, aszfaltozott utcára néző lakás)
- szigetelés
Ezek a szempontok igazából néhány perc alatt tisztázódik a felmérés alkalmával és így pontos iránymutatást tud adni a szakember a klíma helyes méretezésére, illetve ami legalább ennyire fontos, a lakáson belüli elhelyezésére is.
