Milyen Előnyöket Kínálnak A Korszerű Fűtési Rendszerek?

Az energiahatékony fűtési rendszerek számos előnnyel járnak, amelyek közül néhányat bemutatunk.

Az energiamegtakarítás kulcsfontosságú szempont, amikor egy energiahatékony fűtési rendszert választunk. Az alacsonyabb energiafogyasztás azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell vásárolnunk, és ennek eredményeként csökken a havi rezsiszámlánk összege.

A korszerű fűtési rendszerek rugalmasabbak és kényelmesebbek. Például könnyen szabályozhatók, így könnyedén beállíthatjuk a kívánt hőmérsékletet a különböző helyiségekben. Ez növeli a komfortot, és segít megfelelni az egyedi igényeknek.

Az alternatív energiaforrásokra támaszkodó fűtési rendszerek környezetbarát megoldást kínálnak. A megújuló energiaforrások, mint például a napenergia vagy a geotermikus energia, nem csak az üzemeltetés során hoznak kevesebb károsanyag-kibocsátást, hanem hosszú távon is fenntarthatóbbak.

Milyen előnyöket kínálnak a korszerű fűtési rendszerek?

A havi rezsiszámla végösszege a felhasznált energiamennyiség függvénye. Főszabály szerint minél kevesebb energiát használsz fel, annál kevesebbet kell fizetned. Az alábbiakban bemutatjuk, milyen előnyökkel járnak a korszerű fűtési rendszerek:

  1. Hatékonyság: A korszerű fűtési rendszerek hatékonyan hasznosítják az energiát, ezáltal kevesebb üzemeltetési költséggel járnak.
  2. Kényelem: Ezek a rendszerek általában könnyen szabályozhatók és távvezérelhetők, így könnyedén alkalmazkodhatsz az aktuális hőigényedhez.
  3. Környezetbarát: Sok korszerű fűtési rendszer környezetbarát megoldásokat kínál, minimalizálva a károsanyag-kibocsátást és hozzájárulva a fenntarthatósághoz.
  4. Hosszú távú megtakarítás: Bár a telepítési költségek lehetnek magasabbak, hosszú távon a korszerű fűtési rendszerek csökkenthetik a fűtésszámlát és megtérülhetnek.

Melyek a leggyakoribb fűtési rendszerek?

  1. Kandalló és kályha: Ezek hagyományos fűtési megoldások, ám általában kiegészítő fűtésként használják őket.
  2. Gázcirkó, gázkazán, kondenzációs kazán: Ezek a rendszerek gyakran alkalmazottak, különösen padló-, fal- vagy mennyezeti fűtés esetén.
  3. Gázkonvektoros fűtés: Kényelmes, mivel minden helyiség hőmérséklete önállóan szabályozható, de több egység szükséges nagyobb ingatlanokhoz.
  4. Szilárd és vegyes tüzelésű kazán: Ezek a kazánok fa, szén vagy más tüzelőanyagokkal működnek, és egyszerűen karbantarthatók, de a tüzelőanyag tárolásáról is gondoskodni kell.

Milyen korszerű (alternatív) fűtéseket választhatunk?

  1. Infrafűtés: Az elektromos áramot infravörös hőhullámmá alakítja, és egyszerűen telepíthető.
  2. Hőszivattyú: A Napból, a vízből vagy a talajból nyert energiát hasznosítja, és energiahatékony megoldás.
  3. Geotermikus energia: Talajba fúrt csövekkel nyeri ki a földben tárolt hőenergiát, környezetbarát és hosszú távon megtérülő rendszer.
  4. Napelemes fűtés: Napelemekkel akár a teljes energiaigényt lefedheted, de magasabb telepítési költségekkel jár.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a fűtés rendszerek kialakításakor?

  • Cél: Először is, határozd meg, hogy milyen célból szeretnéd bevezetni az új fűtési rendszert (fő fűtés, kiegészítő fűtés stb.).
  • Anyagi keret: Fontos figyelembe venni a rendelkezésre álló anyagi keretet, mivel a modern technológiák magasabb beruházási költségekkel járhatnak.
  • Épület adottságai: Az épület tájolása, mérete, belmagassága és hőszigeteltsége is befolyásolja a választott fűtési rendszer hatékonyságát.
  • Környezeti tényezők: Az adott terület környezeti tényezői is befolyásolhatják a rendszer hatékonyságát (pl. napsütés mennyisége, hőmérséklet stb.).

A modern fűtési rendszerek gyakran hosszabb élettartammal rendelkeznek, és kevesebb karbantartást igényelnek. Ez hosszú távon pénzt takaríthat meg a karbantartási költségek csökkenésén keresztül.

Az energiatakarékos fűtési rendszerek hozzájárulhatnak az ingatlan értékének növekedéséhez és vonzóbbá tehetik azt a potenciális vevők vagy bérlők számára.

Végül, az energiahatékony fűtési rendszerek gyakran hozzáférhető támogatások és ösztönzők révén tovább csökkenthetik a költségeket, így még vonzóbbá tehetik a beruházást.

Ezek a szempontok fontosak lehetnek, amikor új fűtési rendszert választunk. Az egyedi igényeknek és a rendelkezésre álló lehetőségeknek megfelelően érdemes alaposan megfontolni a legmegfelelőbb fűtési megoldást.

A fűtési rendszerek kiválasztása előtt érdemes alaposan átgondolni ezeket a szempontokat, és lehetőleg szakember segítségét kérni, hogy megtaláld a számodra ideális megoldást. A SolarKit szakemberei segítenek eligazodni a különböző lehetőségek között és megtalálni a legjobb fűtési rendszert az igényeidnek megfelelően.

 

Kérje ingyenes felmérésünket, és mi megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást az Önnek!

Hűtés-Fűtés Napelemes Klímával (Hogyan Működik?)

Bemutatjuk, hogy milyen módon lehet a napelemeket és a klímaberendezéseket hatékonyabbá és gazdaságosabbá tenni/kombinálni a fűtés és hűtés terén. Ez a megközelítés a környezetvédelmet és a rezsi költségek csökkentését is elősegítheti.

Az inverteres klíma rendszerek alkalmazása fűtésre vagy fűtés kiegészítésére számos előnyt kínál. Az egyik legfontosabb előnye az, hogy nem kell kizárólag a hagyományos fűtési rendszerekre támaszkodni, így növelve az energetikai függetlenséget. Ha ezt a technológiát napelemekkel kombináljuk, akkor akár teljes mértékben független energiatermelő rendszert is létrehozhatunk, ami hozzájárulhat a fenntarthatóbb életmóddal való összhanghoz.

A klímaberendezések használata gazdaságos épületfűtési célra már a jelenlegi energiahordozók árak mellett is versenyképes lehet. A gáz- és villanyszámlák jelentős részét a téli hónapokban az épületek fűtése teszi ki, így a klíma használata ezen a téren potenciálisan jelentős költségcsökkentést eredményezhet. A napelemek egyre elérhetőbbek és megtérülésük időtartama is rövidül, akár már 8 év alatt is megtérülhetnek. Ha a napelemeket a fűtés rendszerébe integráljuk, a megtérülési idő tovább csökkenthető.

A napelemek és a klímaberendezések együttesen képesek előállítani mindazt az energiát, amire a fűtés és az elektromos áram szükséges. Ez jelentős megtakarítást jelenthet a háztartásoknak a gáz- és villanyszámlák terén. Emellett a klímaberendezések gyorsabb fűtést biztosítanak, mint a hagyományos fűtési rendszerek, és programozhatók is, így a meleg levegő hőmérséklete, erőssége és iránya is testre szabható.

Fontos kiemelni, hogy az inverteres klímaberendezések hatékonyabbak és energiatakarékosabbak, mint a hagyományos ON/OFF rendszerű klímák. Az inverteres technológia lehetővé teszi a klímák számára, hogy akár az olcsóbb időszakokban, például éjszaka is működjenek (H tarifa), és szélesebb hőmérsékleti tartományban használhatók, miközben az üzemeltetési költségek és zajszint is alacsonyabb.

Az ideális megoldás továbbra is a napelemes rendszerekkel kombinált klímaberendezés, mivel ez a legkörnyezetbarátabb és legenergiatakarékosabb módszer a fűtés és hűtés megvalósítására.

Végül, a cikk ösztönzi az olvasókat arra, hogy ne csak az árat vegyék figyelembe, hanem a cég megbízhatóságát és a garanciális feltételeket is. Az ilyen rendszerek telepítése nagyberuházás, ezért fontos alaposan mérlegelni és megfelelő kutatást végezni, mielőtt döntést hoznának. A környezetbarát és költséghatékony energiafelhasználás azonban hosszú távon jelentős előnyöket nyújthat az épület tulajdonosának.

 

Kérje ingyenes felmérésünket, és mi megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást az Önnek!

Mennyit fogyaszt valójában egy klíma?

Sokszor olvashattunk különböző portálokon teljesen eltérő információkat a légkondicionálók fogyasztásával kapcsolatban. Sokszor írják hogy magas számlákat eredményez használatuk, de sok esetben éppen az ellenkezőjét állítják. Ezért most mi is bemutatjuk, hogy is lehet legjobban kiszámolni egy klíma használata során elhasznált energiamennyiséget.

Két mérőszám mutatja meg a klímánk energiahatékonyságát.

A SEER érték fejezi ki a berendezés hűtési üzemi hatékonyságát a szezonalitást is figyelembe véve.

Gyakorlatilag, hogy 1 kW befektetett villamos energiából hány kW hűtési teljesítményt állít elő a berendezés (ezért is W/W a mértékegysége).

Az SCOP érték ugyanezt fejezi ki csak fűtés üzemre számítva.

Két konkrét példát nézzünk meg, ismert és elterjedt típusokkal, ami megmutatja a klímák áramfelvételét.

Midea Blanc 2,5 kW-os inverteres klíma

– hűtő teljesítmény 2,6 kW

– SEER 6,2 W/W

– ha folyamatos maximumon menne, akkor az áram fogyasztása a következő képlet szerint számolható: hűtő teljesítmény/SEER – tehát 2,6/6,2=0,42. Ezt az értéket megszorozva az A2-es lakossági tarifa csúcsidős árával megkapjuk, hogy a folyamatosan maximális teljesítménnyel üzemelő klímánk óránként 18 Ft-ba (17,81 Ft) kerül.

– fűtő teljesítmény (+2 C fok esetén) 2,6 kW

– SCOP (+2 C fok esetén) 5,1 W/W

– a fenti számítási módszerrel a fűtés 22 Ft-ba (21,65 Ft) kerül óránként.

Daikin Sensira 2,5 kW-os inverteres klíma

– hűtő teljesítmény 2,5 kW

– SEER 6,22 W/W

– a fenti számítási módszerrel a hűtés 17 Ft-ba (17,07 Ft) kerül óránként

– fűtő teljesítmény 2,8 kW

– SCOP 4,01 W/W (ebből is látszik, hogy ez a konkrét típus nem fűtésre van optimalizálva)

– fenti számítási módszerrel a fűtés 30 Ft-ba (29,65 Ft) kerül óránként.

Ezek az elméleti maximum fogyasztást feltételezik, a valóságban folyamatosan soha nem üzemelnek ezen üzemmódon! A klíma bekapcsolásakor a meleg lakásban adja le a maximális teljesítményét, majd a kívánt hőmérsékletet elérve fokozatosan csökkenti és egy alacsony üzemi, szinten tartó működésre áll majd át.

A fenti két példán keresztül kiszámolhatjuk, hogy napi 10 órás intenzív használatot feltételezve 180Ft körül lesz a várható költségünk. Ennyi pénzért vásárolunk meg egy átaludt éjszakát és ennyibe kerül majd a stressz csökkentése, egészségünk védelme a túlzott felmelegedéstől és a kialvatlanságból eredő problémák megszüntetése.

Ettől eltérő értéket kaphatunk tetőtérben, sok ablakkal rendelkező és folyamatosan benapozott szobák esetében, de viszonyítási alapnak mindenképpen megfelelő lehet. Illetve ezek modern, inverteres klímák, nem összehasonlíthatóak a régi On/off rendszerű klímákkal, amelyek valóban pazarlóan bántak az energiával.

Így egy egész hónapra, minden nap 10 órás klímahasználattal számolva havi brt. 5.000- 6.000Ft lesz a villanyszámla emelkedése, egy egész nyári szezonban pedig- komoly meleggel kalkulálva- nagyságrendileg 15.000- 20.000Ft-ot fogunk a teljesen nyári túlélésünkért kifizetni.

Az áram árának forrása:

https://elmuemasz.hu/egyetemes-szolgaltatas/szolgaltatasok/villamos-energia/villamos-energia-tarifak

Az A2 árszabást nézve, ahol munkanapokon (nyári időszámítás esetén) 07-23-ig van a csúcsidő, minden egyéb időszak a „völgyidőszak”

https://elmuemasz.hu/egyetemes-szolgaltatas/szolgaltatasok/villamos-energia/villamos-energia-tarifak/a2

Ha a standard A1 tarifát nézzük akkor ott minden időszakban 37,54 Ft egy kWh.

Itt egyébként éves szinten 1320kWh eléréséig kedvezményes 36,22 Ft egy kWh, de ez valószínűleg elfogy még a klíma használata nélkül is

https://elmuemasz.hu/egyetemes-szolgaltatas/szolgaltatasok/villamos-energia/villamos-energia-tarifak/a1

A példáink számításánál direkt a legpesszimistább módon számoltunk, miszerint a felhasználó A2 tarifa alapján folyamatosan csúcsidőben működteti a klímáját.

 

Kérje ingyenes felmérésünket, és mi megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást az Önnek!

Klíma méretezése

A helyszíni felmérés során az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mekkora legyen a klímaberendezés teljesítménye, ami majd hűteni és fűteni fogja a lakást. Ebben a cikkünkben szeretnénk pár támpontot adni a helyes méretezésre.

Az egyik legfontosabb információ a témában, hogy a hűtési kilowatt teljesítmény nem azonos a fogyasztási szükséglettel, tehát egy 2.5kW-os hűtési osztályba tartozó klíma nem 2,5kW-t áramot vesz fel, hanem csak 6-800 wattot, ami egy porszívó áramfogyasztásának kevesebb mint harmada.

A klíma kilowattja egy hideg levegő szállítási érték, ami azt mutatja meg mennyi a klíma hűtési teljesítménye, nem pedig az áramfogyasztását jelzi.

A mai modern gépek folyamatosan figyelik a szoba hőmérsékletét és egy nagyon széles tartományban, rendkívül takarékosan hűtik a lakást. Tehát egy általánosan szerelt (2,5kW-os méret osztály) klíma akár 0.6kW-tól egészen 3kW-ig fokozatmentesen képes hűteni, ami gyakorlatilag a 10 négyzetméteres kisszobától egy kisebb nappalira is elegendő. A 3,5kW-os osztály már nagyobb tartományban dolgozik, akár 4 kilowattnyi hűtőteljesítményre is képes, nappalik, nagyobb terek hűtésére is használhatjuk.

Általában a két leggyakoribb méret a 2,5-3,5 kW-os klíma teljesen ugyanaz a berendezés, csak az adagolószelep és az elektronika, ami eltérő, ezért lehet nagyobb a végkapacitása a 3,6kW-osnak.

Érdemes tudni, hogy a két eltérő méretű klíma ugyanazok a körülmények között pontosan ugyanannyi áramot vesz fel, mivel a szabályzás miatt a nagyobb klíma is ugyanazt a teljesítményt fogja leadni, tehát nem fogyaszt majd több áramot.

A két általánosan használt méret után következnek az 5-6kW-os klímák, amiket már a nagyobb és egybefüggő terek hűtésére használhatóak. Itt jóval nagyobb a kültéri és a beltéri egység is, jóval méretesebbek a hőleadó felületek. Nagyobb terekben egy kis klíma csak erőlködik, „nem éri utol magát”, azokban az esetekben kell a nagyobb berendezés a komolyabb hűtési teljesítménnyel.

A klíma működése és hatékonysága pont olyan, mint egy radiátoros fűtés: amelyik szobában van hűtőegység ott hideg lesz, de egy szobával arrébb már nem. Az ajtón keresztül nem csak a meleg nem közlekedik, de a hideg levegő sem keveredik át! Tehát ha nagyobb lakás, több a szoba, több klímára is szükség lehet a teljes lakás klimatizálásához.

Ezekre a tényezőkre kell figyelni méretezéskor:

  • az épület benapozottsága
  • ablakfelületek mérete és tájolása
  • határoló falak elhelyezkedése és benapozottsága
  • a mennyezet felől érkező várható hőterhelés (lapostető, tetőtér)
  • az ott lakók vagy dolgozók létszáma
  • mennyire nyitottak a terek
  • elektromos eszközök, számítógépek, konyhai berendezések hőkibocsátása
  • mekkora az alapterület, amit hűteni szeretnénk
  • milyen hőmérséklet különbséget szeretnénk elérni
  • várható árnyékolás nyáron, redőny, árnyékoló, fák, bokrok
  • környék jellege (kertvárosi rész vagy pedig belvárosi környezet, kőfalakra, aszfaltozott utcára néző lakás)
  • szigetelés

Ezek a szempontok igazából néhány perc alatt tisztázódik a felmérés alkalmával és így pontos iránymutatást tud adni a szakember a klíma helyes méretezésére, illetve ami legalább ennyire fontos, a lakáson belüli elhelyezésére is.

 

Klímát a tetőre? Segítünk megoldani!

A klímarendszer kiépítése esetén mind a beltéri, mind a kültéri egység helyének megtalálására nagy gondot kell fordítani. Egy lakás légkondicionálásának legegyszerűbb módja, ha a klímaberendezés bel- és kültéri egységei a lehető legközelebb vannak, azaz a kültéri egység a lakás külső falára, az épület homlokzatára kerül. Ez a legkevesebb és legegyszerűbb szerelési munkát és a legalacsonyabb költséget eredményezi az ügyfél számára.

A kültéri egységet általában úgy lehet elhelyezni a lakás mellett, hogy az egységek közötti távolság ne legyen több néhány méternél, és a csöveknek csak egy-két falon kell átmenniük. Néha azonban megesik, hogy ez valamiért nem lehetséges, vagy tilos az ilyen megoldás. Ebben az esetben alternatív helyet kell találni a légkondicionáló kültéri egységéhez, és az egyik leggyakoribb lehetőség az épület teteje.

Mikor kell a klímaberendezés kültéri egységét az épület tetején elhelyezni?

Társasházak esetében a társasházi törvény, illetve a társasház szervezeti és működési szabályzata korlátozza a klímaberendezés kültéri egységének elhelyezését az épületen.

Az SzMSz előírhat teljes tiltást, de minimum az érintett lakók döntő többségének hozzájárulása szükséges a szereléshez.

A lakók sok esetben nem szeretnék, ha az épületet elcsúfítaná a sok klímaberendezés, vagy csak nem akarják, hogy a szomszéd klíma kültéri egysége az ablakaik mellett legyen, ezért engedélyezik a külső egységet a homlokzati szereléshez. Megoldás lehet annak aki az erkélyre tudja szerelni a klíma kültéri egységét, azonban sok esetben a lakók nem szeretnék ezt mert sok helyet foglal és mellette zajjal is jár.

Fontos, hogy ezekre figyeljünk a klímaberendezés kültéri egységének épület tetején történő elhelyezésénél.

A nyári kánikulában a tető a tűző napon extrém módon felforrósodhat, ezért a kültéri egységet javasolt a tető árnyékosabb oldalán, naptól védettebb helyén elhelyezni. Érdemes az erős széltől is óvni, és úgy elhelyezni, hogy a csapadék el tudjon folyni a közeléből. Bár a modern eszközök nagy része már szélsőséges időjárási körülmények között is megbízhatóan működik, ha van rá lehetőség, inkább kerüljön védettebb – de nem zárt! – helyre, mert ezzel kímélhető a készülék, és élettartama hosszabb lehet.

Az épület tetejére, tetőre elhelyezett kültéri egységet ugyanúgy tartókonzolon kell rögzíteni, mint más esetekben, de ehhez kifejezetten a tetőkre rögzíthető tartókonzolt kell használni. Sátortetős házon nagyon körültekintően kell kiválasztani a rögzítéshez a helyet. Stabil, szilárd és vízszintes helyet kell keresni, ahova a kültéri egység kerül. Lehetőleg messze kell helyezni az ablakoktól és hálószobáktól, mivel a működése zajjal, illetve rezgéssel jár.